Értékmentés az interneten keresztül

Soha nem gondoltam volna, hogy a hagyományőrzésnek lehet online módja is. Nem pusztán arra gondolok, hogy blogot kell indítani a témában – bár láthatóan ez is működőképes lehet – hanem arra, hogy akár az online vásárlást is ennek a szolgálatába lehet állítani.

Miért nem gondoltam erre korábban?

Magam sem értem, miért csak most jutott eszembe az, hogy az interneten keressem azokat a hagyományos technikával készült tárgyakat, amiket amúgy is gyűjtögetek. Már az iskolás osztálykirándulások alkalmával is sokat vásároltam a helyi árusoktól, és felnőttként többször kifejezetten azért utaztam el bizonyos isten háta mögötti falvakba, hogy egy speciális mintájú kendőt szerezhessek a gyűjteményembe. Ha eddig ezt így csináltam, akkor a netes hirdetésekkel ugyan miért nem foglalkoztam eddig?

A szerencse hozta, hogy rátaláltam

A férjem autója lerobbant a napokban, és engem kért meg, hogy ha szünetet tudok találni a munkámban, akkor keresgéljek alkatrészt az interneten. Mivel nem igazán értek az autókhoz, szépen leírt nekem mindent egy papírra, így nekem már csak be kellett azokat írnom a megfelelő keresőkbe. Az egyik ingyenes apróhirdetéses oldalon görgettem épp a találatokat, amikor egy egyedi hímzésű kendőre bukkantam. Valószínűleg a feltöltője rossz kategóriát választott ki (ez elég gyakran előfordul egyébként), de ennek a véletlennek köszönhette, hogy egy igen lelkes vevőre talált. Nem alkudoztam, nem kérdezősködtem, már telefonáltam is, és pillanatok alatt megkötöttük az üzletet.

És mennyi hasonló lehet még az interneten!

Az ilyen oldalakra bárki tehet fel apróhirdetést ingyen, de ha én most nem keresek a férjemnek valami egészen mást, akkor biztos nem jövök rá arra, hogy ezzel mennyi kincset találhatok. Meglepően sok vidéki képzőművész alkotása kerül föl ilyen oldalakra, de még többen igyekeznek megszabadulni a nagymama és nagypapa régi „kacatjaitól”, nem is tudva, micsoda érték van a kezükben. Csak azon a délutánon legalább 5-6 dolgot rendeltem meg, fából készül konyhai eszközöktől kezdve, kalocsai mintás vázákig, és utána még napokig kerestem hasonlókat. A probléma csak az volt ezzel, hogy mindeközben teljesen elfeledkeztem arról, amit a férjem kért tőlem, úgyhogy másnap délután megint gép elé kellett ülnöm, hogy az ingyenes apróhirdetéseket böngésszem. Nagyon kell majd koncentrálni, hogy tényleg azt találjam majd meg, amit keresni akarok, és ne kalandozzak el más kategóriák felé.

Kinyílt egy új világ?

Az eset hatására kicsit már más szemmel tekintek az internetre. Vajon vannak még olyan lehetőségei, amiket nem használtam ki, csak azért, mert a hagyományőrzést távolinak tekintettem a technika világától? Az biztos, hogy az apróhirdetéses oldalnak köszönhetően néhány nap alatt több kincset tudtam magamnak gyűjteni, mint máskor egy 2-3 napos kirándulás alkalmával. És mindezt tettem a munkahelyemen ülve a szünetben, vagy otthon a kényelmes kanapén feküdve. Nem mintha nem szeretnék kimozdulni, hiszen az ilyen országjárások mindig nagyon élvezetesek, de be kell látnom, hogy én is elkényelmesedtem már az utóbbi időben, és szívesebben ülök otthon, minthogy vonatra szálljak egy teljes hétvégére.

És akkor még csak a hazai utazásokról beszéltem! Nem mellékesen, gyűjtöm más kultúrák, főleg német területek népművészeti anyagait is: hímzéseket, népdalokat tartalmazó könyveket és CD-ket, amikhez idáig tényleg csak nagyon nehezen jutottam hozzá – most pedig olykor csak 2 kattintásnyira vagyok csak tőlük. Persze ez azon is múlik, hogy mi a kínálat: folyamatosan kell figyelnem az apróhirdetéseket, mert soha nem lehet tudni, melyik percben kerül fel valami olyan az oldalra, ami hiányzik a gyűjteményemből.

Hogy én fogok-e eladni bármit is a jövőben?

Ez egy jó kérdés. Egyelőre semmiképp sem válnék meg semmitől, amit eddig összegyűjtöttem, de sose lehet tudni, mit hoz a holnap. Kétségtelen, hogy vannak értékesebb és értéktelenebb darabjai is a gyűjteményemnek, és az utóbbiakból talán lehetne valahogy pénzt szerezni. Egy apróhirdetés ingyen nem kerül semmibe, szóval lehet, hogy a jövőben tényleg megpróbálkozok ezzel. De majd csak a jövőben: most maradok a monitornak ezen az oldalán, és inkább csak vásárolgatok.