Egy nyárra szögre akasztom az íjamat

Kissé ambivalens érzelmekkel állok most hozzá az elkövetkezendő nyárnak. Évek óta egy hagyományőrző egyesület tagja vagyok, imádom ezt a közeget, az ő értékrendjük az, amelyet én is követendőnek tartok. Gyönyörű népszokásaink vannak, rengeteget tanultam az egyesület idősebb tagjaitól. A tavasztól őszig tartó időszak elég mozgalmas szokott lenni. A jó idő ürügyén sokat járunk kirándulni, szoktak minket falusi rendezvényekre hívni, hogy íjászbemutatót tartsunk.

Mégsem élek azért a múltban, és nem ragaszkodhatom görcsösen a megszokott dolgokhoz. A következő nyáron Ausztriában fogok dolgozni, ami egyrészt egy remek lehetőség, és anyagilag és mindenképpen pozitív, másrészt arra is egy remek lehetőség, hogy az ottani kultúrát megismerjem. Ugyanis nem csak a saját kultúránk az, ami szenvedélyesen vonz, hanem szeretek más népek szokásival is megismerkedni. Összevetni a hasonlóságokat, megtalálni a különbségeket például egy-egy ünnep kapcsán, vagy egy étel elkészítésénél. Az ilyesmik még Magyarországon belül is tájegységről tájegységre változnak, ami mindig magával ragad.

ittAz ausztriai munka gondolata is elég könnyen magával ragadott. Egy délután vettem a fáradságot és rengeteg cég honlapját végigböngésztem, amelyik munkaközvetítéssel foglalkozik. Ha volt már olyan, hogy megpróbáltatok alaposan körüljárni egy témát az interneten, biztos tudjátok, hogy iszonyatosan kimerítő dolog. Ülsz, kattintgatsz, olvasol, próbálsz minél több információt megjegyezni, fejben összevetni, mit kínálnak az egyes szervezetek, próbálsz tájékozódni a honlapok útvesztőjében, nem zársz be egy ablakot sem, mert szimpatikusak, de hátha találsz jobbat, viszont ha nem, akkor nem akarsz utána újra rájuk keresni, de menet közben meg elfelejted, hogy mi az, ami már meg van nyitva… Aztán eljön az a pont, bezárod az egészet, mert egyszerűen túl sok volt az információ. De lehet, hogy ezzel csak én vagyok így. Minden estre hosszas keresgélés után itt ráakadtam arra, amit kerestem. Egy könnyen áttekinthető, letisztult honlap, pontosan olyan kínálattal, amit kerestem. Már akkor is valamilyen nem túlságosan megterhelő fizikai munkában gondolkodtam, mikor először megfordult a fejemben, ha az ausztriai munka ötlete.

Konyhai kisegítőnek jelentkeztem, sajnos a vendéglátásban csak annyi tapasztalatom van, amennyit egy ilyen irányú szakközépiskola adhat. Be kell vallanom, hogy azok alatt az évek alatt azonban nem voltam mintatanuló, és nem is voltam benne biztos, hogy fogok-e valaha ebben a szakmában dolgozni. Összegségében nem voltam sajnos túl előrelátó a karrieremet illetően, de azt hiszem, most már kezd benőni a fejem lágya ilyen téren.  A következő lépés pedig az lesz, hogy meg akarok tanulni legalább alapszinten németül, mire eljön a nyár. Itt megint csak a saját hanyagságomat okolhatom, amiért már a legegyszerűbb nyelvtani szerkezetek is kicsúsztak a fejemből.

A befutó pályáztató cég azon túl, hogy megjelenésre azonnal szimpatikus volt a honlapja, a leírt vélemények alapján kifejezetten megbízhatónak is tűnik. Külön tetszett, hogy nem kellett már a jelentkezés során önéletrajzot, motivációs lehet küldenem, hanem csak elég volt kitölteni a weblapon található űrlapot. Ez máris adott egy löketet, és azt sugallta nekem, hogy ha már az első lépések ilyen könnyedén és egyszerűen mennek, akkor a későbbiekben nem lesz gond a folyamatban. Ahogy már említettem, jelenleg biztos vagyok benne, hogy össze sem tudnék rakni egyedül egy épkézláb önéletrajzot, a cég azonban ebben is segít. Számomra ez hatalmas dolog! Le kellene már küzdenem, de valahogy mégis túlságosan feszült vagyok, ha hivatalos dokumentumot, motivációs levelet és hasonlókat kell megfogalmaznom. Jó érzés tudni, hogy fogok kapni visszacsatolást, és odafigyelést a pályázat folyamata során. Sőt, a munkavállalás ideje alatt is kapcsolatban tudok maradni a céggel, akkor sem hagynak teljesen magamra, amikor már megkezdődik a munkaviszonyom. Ez a védőháló, hogy lesz kihez fordulnom, ha valami esetleg balul ütne ki a kint töltött hónapok alatt, megnyugtat és a családom aggodalmát is elűzte.

Amikor elkezdem a lehetőségeknek utánanézni, nagyon féltem tőle, hogy az ausztriai munka megszervezése hosszú, várakozásokkal teli folyamat lesz. Valami, amit nem tudok követni, nem látok át, ahol nincs sok választási lehetőségem. Ebben a kérdésben hatalmas pozitív csalódás ért. Ugyanis itt egy gyors folyamatról van szó, már két héten belül kaphatok állásajánlatokat a pályázat beadását követően! Több ajánlat közül válogathatok, és garantálják, hogy minimum egy álláslehetőséget kapni fogok.

Izgatottan a várom egyelőre a fejleményeket.