Címlap SZOKÁSOK TAVASZ Gergely napi szokások (márc. 12.)

Ajánlóink között

old-HH_logo.jpg

Mesterkereső

Belépés






Gergely napi szokások (márc. 12.) PDF Nyomtatás E-mail
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebook
Tartalomjegyzék
Gergely napi szokások (márc. 12.)
2. oldal
Minden oldal

Gergelyjárás, ritkábban balázsolás alkalmával iskolás gyerekek járták körbe a házakat – ki Gergely pápának, ki püspöknek vagy katonának öltözve –  kántortanítójuk kíséretében, hogy maguknak alamizsnát gyűjtsenek a tanuláshoz, és hogy diáktársakat toborozzanak. Erre utalnak a nevek, melyeket a diákok ilyenkor viseltek: az adományozáshoz kosaras, nyársas, szalonnás, tarisznyás; a verbuváláshoz pedig generális, strázsamester, vitéz, zászlótartó, püspök, káplár, szalonnás, ábécés. Míg Balázs ünnepe a gyógyulással, a torokbántalmaktól való szabadulással párosult, Gergely napja az iskola téli időszakának záró napját jelentette. Az ilyenkor énekelt, jellegzetesen össze-vissza kevert latin-magyar diákdalok szép számban maradtak fönn, amik a kisebbeket tanulásra, az idősebbeket alamizsnálkodásra buzdítják. E hagyományt az újkor elején majd a református diákok karolták föl s tartották fönn a legutóbbi időkig, akik úgynevezett mendikánsokként éppígy adományokat gyűjtöttek gimnáziumuknak.

A munka világában Gergely napja az év azon pillanatának számított, amikor a tavaszi munkákkal már tényleg el kellett kezdeni foglalkozni, sokfelé ekkor vetnek – a böjti szelek ellenére.

"Míg Balázs ünnepe a gyógyulással, a torokbántalmaktól való szabadulással párosult, Gergely napja az iskola téli időszakának záró napját jelentette. Az ilyenkor énekelt, jellegzetesen össze-vissza kevert latin-magyar diákdalok szép számban maradtak fönn, amik a kisebbeket tanulásra, az idősebbeket alamizsnálkodásra buzdítják. E hagyományt az újkor elején majd a református diákok karolták föl s tartották fönn a legutóbbi időkig, akik úgynevezett mendikánsokként éppígy adományokat gyűjtöttek gimnáziumuknak.
A munka világában Gergely napja az év azon pillanatának számított, amikor a tavaszi munkákkal már tényleg el kellett kezdeni foglalkozni, sokfelé ekkor vetnek – a böjti szelek ellenére.
"Az egyháztörténet úgy tudja, hogy a gergelyezés IV. Gergely pápa (827-844) intézkedésére terjedt el, aki ezzel hősünket, Nagy Szent Gergelyt, az iskolák, diákok egyik védőszentjét akarta megtisztelni. „A Calendae Martiae pogány szokásának – egészíti ki Kardos Tibor – és a görög tavaszdaloknak közös örökségeként Gergely pápát március elsején tavaszdalokkal köszöntötték... Valószínűleg római példára vált állandó jogává e kórusoknak a rekordálás is, vagyis köszöntő énekek előadása, karban való szereplés nagy ünnepeken, világi alkalmakkor is, sőt később már lakodalmakon és keresztelőkön...” Így lett Gergely pápa a középkori diákok és iskolák egyik legkedveltebb patrónusa. Névünnepe tavaszi félévkezdetnek számított, amelyet a diákok felvonulással, új tanulótársak felkutatásával ünnepeltek meg. Ez volt a gergelyjárás, gergelyezés: a rekordáció egyik jellegzetes alkalma, amely régi hazánkban is virágzott, tudomásunk szerint a magyarok, németek, erdélyi és szepesi szászok, szlovákok között, de járta a cseheknél is. A hazai játékba részben az Aprószentek napján választott gyermekpüspök középkori hagyományvilága is beleépült.
Az újkorban az evangélikus iskolák is átvettek a szokást, de több helyen, így Brassóban a későbbi időkben május első napjára került át. Élt a hétfalusi evangélikus csángók körében is. Jellemző, hogy a kétajkú Ipolyszögön magyarul és szlovákul is gergelyeztek. Aszerint, hogy milyen házhoz mentek be. A hagyomány szívósságára vall, hogy a barokk szerzetes iskolák is számontartották. „A nagykárolyi nemesi konviktus növendékei – írja Takáts Sándor – Gergely napján lovas játékot is produkáltak, s mint Nyitrán, úgy itt is királyt választottak maguknak.” Az károlyi diákok – írja Haller grófné 1730-ban Károlyi Sándornak – szörnyű pompával recreatioznak. Csütörtökön Szent Gergely napja oktávája alatt 32 lovas, 50 gyalog volt, mind diák, Haller Sándor királyságával lúháton volt. Igen vígan voltak.



 
© 2010 Hungarotheka, Powered by anka.hu - informatikai szolgáltatások